A barnamoszatok jótékony hatásai

A mérsékelt övi, hűvös vizű tengerekben élő nagyméretű barnamoszatokat a köznyelv tengeri hínár (angolul kelp) összefoglaló néven ismeri. A gyógyászatban évezredek óta használják őket, az utóbbi időben azonban táplálékkiegészítőként is kezdenek elterjedni.

A Norvégia, Grönland és Írország körüli tengerekben őshonos csomós moszat (Ascophyllum nodosum) gyökér-, (rhizoid), szár- (cauloid) és levélszerű (phylloid) képletekből áll. Festékanyagai között megtalálható az A- és C-klorofill, valamint a béta-karotin, de ezeket elfedik a barnás-sárgás xantofillok, főként a fukoxantin, így a hínár színe barnássárga. Jód- és káliumtartalma igen magas, emellett tartalmaz még B2-vitamint, niacint, karotint, alginsavat, fukoidant, kalciumot, foszfort, vasat, magnéziumot, ként, rezet, cinket és mangánt is.

Szerepe az egészség megőrzésében

Aktív összetevőinek köszönhető, hogy a tudományos világ is fölfigyelt immunerősítő és egészségmegőrző hatására. Mivel megvédi a szervezetet a szabad gyökök és az UVB sugarak károsító hatásaitól, széles körben alkalmazzák a kozmetikai iparban. Kevesen tudják, hogy a szabad gyökök a szervezetben pozitív szerepet is betöltenek: például a falósejtek a kórokozók elleni küzdelemben felhasználják a legfontosabb szabad gyököt, az úgynevezett szuperoxidot. Ha azonban a szabad gyökök elszaporodnak, károsítják a zsírokat, a fehérjéket és a nukleinsavakat, ami bármilyen betegségben megnyilvánulhat. A szuperoxid-dizmutáz enzim közömbösíti a szuperoxidot, amikor az fölösleges mennyiségben termelődik. A csomós moszat már 3 százalékban adagolva hasonló hatást produkál a szabad gyökök közömbösítésében, mint 50 000 UI/l szuperoxid-dizmutáz enzim.

Az állatorvosok tapasztalatai és kutatási eredményei az emberre nézve is hasznosak és figyelemreméltóak. Kimutatták, hogy a csomós moszat az emésztőrendszerből való felszívódás után megváltoztatja a nyál összetételét, aminek eredményeképpen a szájüregben lévő baktériumok nem képesek többé a fogakhoz tapadni – vagyis megelőzi a plakkok és fogkő kialakulását. A már kialakult fogkő is könnyen leválaszthatóvá válik egyszerű fogmosással, miután a hínárból felszívódott aktív anyagok lebontják a baktériumokat.

Fontos összetevői közül érdemes megemlíteni a nátrium-alginátot (E 401), amelyet ételadalékként, sűrítőként, emulzifikálóként és egyéb célokra használnak pudingporokban, üdítőkben, szószokban, fagylaltokban. A gyógyszeriparban szintén ismert és kedvelt hatóanyag, sikerrel alkalmazzák gyomorsavtúltengésre és refluxra.

A nátrium-alginát felhasználása napjainkban egyre aktuálisabbá válhat a radioaktív elemekkel szennyezett régiókban, a kutatások szerint ugyanis leköti a radioaktív stronciumot, és így gátolja a belekből való felszívódását.

További biológiailag aktív összetevője a fukoidin poliszacharid, amely antibakteriális és antivirális hatása miatt áll egyre több kutatás központjában. Bebizonyították, hogy a hólyagmoszat (Fucus vesiculosis) fogyasztásakor az immunrendszer aktivitását nem csupán a jódnak köszönhetjük, hanem a fukoidinnak is, mivel mindkettő fokozza a neutrofil leukociták tevékenységét.

Szerepe a jódpótlásban

A magas kálium- és jódtartalmú barnamoszatok fogyasztása javasolt szívbetegeknek, régebben ugyanis a koleszterinszint csökkentésére és értágítóként is használták a jódot. Vérrögbontó és vérrögképződést gátló hatásának köszönhetően jótékony hatású agyi infarktus és trombózis veszélyének fennállásakor is.

Hatásos fogyókúra esetén, ha a súlyfölösleg hátterében a pajzsmirigy alulműködése áll. A felnőttek napi jódszükséglete 150-200 µg, egyéves korig a gyermekeknek napi 100 µg (koraszülötteknek akár dupla mennyiségű) jód bevitelére van szükségük, állapotos kismamáknak pedig napi 300 µg jódpótlás javasolt. Magyarországon a lakosság mintegy 80 százaléka jódhiányos területen él, és az ivóvizek jódtartalma az 50µg/l értéket sem éri el. Egyrészt ezért javasolt a hólyagmoszat fogyasztása, másrészt pedig a radioaktív jód felvételéből származó sugárterhelés minimalizálása érdekében, hiszen a benne lévő jód „feltölti a raktárokat”, így a szennyezett jód nem tud tartósan a szervezetben maradni.

Strumigén (a jódnak a szervezetbe történő beépülését megakadályozó) gyógyszerek és ételek fogyasztása miatt szintén szükség lehet fokozott mennyiségű jódpótlásra. A spenót, a káposztafélék, a retek, illetve bizonyos gyógyszerek (lithium, amiodaron stb.) strumigén hatásúak, vagyis jódhiányt (és ennek következményeként pajzsmirigy-megnagyobbodást) okozhatnak, ezért fontos mellettük a fokozott jódbevitel.

A fiziológiás jódpótlás alkalmas a pajzsmirigy biokémiai paramétereinek (FT4; FT3; TSH) a normalizálására, de túllépése (napi 1 mg) komoly következményekkel járhat. A fölöslegesen bevitt jód a pajzsmirigyen belül gátolja a jód megkötését, a tartós túladagolás tehát a pajzsmirigy alulműködését és golyva kialakulását okozhatja. Ezért fontos, hogy autoimmun pajzsmirigygyulladásban vagy hyperthyreosisban a jódpótlás előtt feltétlenül kérjük az endokrinológus véleményét!

Dr. Tihanyi István

Kategória:

Korábbi tartalmak

A mérsékelt övi, hűvös vizű tengerekben élő nagyméretű barnamoszatokat a köznyelv tengeri hínár (angolul kelp) összefoglaló néven ismeri. A gyógyászatban évezredek óta használják őket, az utóbbi időben azonban táplálékkiegészítőként is...

A világon az egyik legrégebben használt gyógynövény a homoktövis (latin neve: Hippophae rhamnoides). Népszerűségét illetően elterjedtebb a ginzeng gyökérnél. Száznál jóval több biológiailag aktív összetevőjének köszönhetően Kínában gyógyszernek van minősítve,...

Valljuk be, gyakran hangoztatjuk, hogy már nem vagyunk annyira fittek, nincs annyi energiánk, mint 5-10 ével korábban, gyakrabban betegszünk le. Mindenki ismeri azt a kifejezést: „ha elmúltál 50 és nem...

Az Ájurvéda – egy ősi indiai tradicionális gyógymód, egyben filozófia, melynek gyökerei 5000 évre nyúlnak vissza. Fő alapelve az ember – mint a test, szellem és lélek oszthatatlan egysége.Szanszkritból fordítva...