Száj mikróbák vizsgálatának jelentősége

Horváth István, Tihanyi István.*
* Interlab Orvosi-Kémiai és Diagnosztikai Laboratórium, H-1143 Budapest, Hungária krt. 70.
Tel: 0036 /1 220 58 90 (Igazgató: Pedru Mária)

Összefoglalás:
A szájflóra jelentőségét, irodalmi adatok és saját vizsgálataik alapján, újraértékelik a szerzők. Az egész szervezet egészségére gyakorolt befolyását emelik ki. Mindenek előtt az atherosclerosist fokozó hatására és a koraszülést kiváltó szerepére hívják fel a figyelmet. Az egészség rombolásért a szájban élő anaerob baktériumok, köztük a treponemák, felelősek. Az anaerob törzsek gyors kimutatása a klasszikus mikrobiológiai módszerrel (tenyésztés, festés) szinte lehetetlen. A treponemák nem vagy csak nagyon nehezen tenyészthetők. Kimutatásuk ultramikroszkóppal végezhető. A treponemák fontos indikátorai az atherosclerosist, koraszülést kiváltó szájflórának, mert ahol elszaporodnak, ott jelen vannak más anaerob mikróbák is. A treponemák eltávolítása a szájból együtt járhat az anaerob mikróbák visszaszorításával. A treponemák kimutatása és a szájüreg treponema mentesítése, a fogak és a száj nyálkahártya egészségének megőrzésén túl az atherosclerosis és a koraszülés megelőzésének is egyik fontos lehetősége.

Worth of the oral flora examination
Horváth I ., Tihanyi I.
Summary
The importance of the oral flora was reevaluated by the authors on the basis of publications and their own examinations. The complex influence on the health of the whole organism was emphasized. The attention was focused on the atherosclerosis and early birth provocation behaviors of oral flora. The anaerobic bacteria among them the treponemes are responsible for the destroy of the health. With classic microbiological methods the demonstration of the anaerobic bacteria is impossible. The treponemes are not cultivable or very difficult to cultivate them. The demonstration of them is going by the dark field microscopy. The treponemes are important indicators for the atherosclerosis and early birth provoker anaerobic oral microbes, because they grow together with other anaerobes. The liberation from treponemes is associated with the remove of other anaerobic bacteria. The demonstration of treponemes and the treponeme free mouth are important not only because of the health of the tooth and the mucous membrane of the mouth but in the prevention of atherosclerosis and early birth.

A szájban élő mikróbák kutatása az utóbbi években a fejlett országokban egyre nagyobb hangsúlyt kap. A száj higiéné az egészségügy érdeklődésének központjába került (18). Azzal a céllal gyűjtöttünk a szakirodalomban publikált eredményekből, hogy a száj betegségek megelőző és gyógyító tevékenységét végzők figyelmét felhívjuk a szájflóra által indukált kórformákra. Egyúttal jelezzük, hogy hazánkban is elkezdtük a szájflóra vizsgálatokat, különös figyelmet fordítva a szájban élő treponemákra.

Az irodalmi adatok rámutatnak a szájban élő mikróbák különböző betegséget kiváltó hatására (4, 36 27). A legújabb kutatások közül kiemelhető, hogy kapcsolatot fedeztek fel a száj baktériumai és a keringési betegségek kifejlődése, valamint a koraszülés gyakorisága között (1, 36 9,). Lényeges és fontos szerepet tulajdonítanak a szájban élő treponemáknak, amelyeknek több fajtája is él az ember szájüregében (5, 49). Közülük a Treponema denticolát a szájüreg és azon belül a periodontis legfőbb kórokozójának tartják (20).

Már régen ismert jelenség, hogy a szájflóra nagymértékben befolyásolja a száj nyálkahártya és a fogak egészségi állapotát (31,39).. A gyomor és a szájüreg anatómiai kapcsolata révén a szájban élő baktériumok a gyomorba kerülnek (20) és a szájban elszaporodott baktériumok a gyomor fertőzésében szerepet játszhatnak (45). A szájban élő mikróbák és a szív-érrendszeri megbetegedések közti összefüggést is a gondosan végzett kutatás tárta fel (6, 40,), hasonló gondossággal végzett megfigyelések mutattak rá a szájflóra és a koraszülések közti összefüggésre (36).

A szájflóra egészséget befolyásoló szerepe indokolta, hogy foglalkozzunk elemzésével, összetevőinek vizsgálatával, és ennek a preventív gyógyászatot szolgáló hasznosításával (12,50). A szájflóra ultramikroszkópos vizsgálata lehetőséget biztosít, az in vitro nem, vagy csak nehezen tenyészthető és a normál mikroszkóppal nem látható mikróbák megfigyelésére. A módszer bevezetésével gyors és reális képet kaphatunk a szájflóra és fauna összetételéről és a treponemák előfordulásáról.

Anyag és módszer

A megfigyeléseket ultramikroszkóppal végeztük natív készítményeken. A módszer előnye, hogy gyors, megbízható és rentábilis. A vizsgálatokat Carl Zeiss típusú mikroszkóppal 16X okulár 10-20-40-100X objektív 1,5 faktorú binokuláris feltét és cardioid típusú, olajimmerziós sötét látóterű kondenzor használatával végeztük, sötét szobában. A mintákat steril fogpiszkálóval a paciens őrlőfogai közti térből vettük és 10 l steril fiziológiás sóoldatban szuszpendáltuk. A mintát 16x16 mm fedőlemezzel fedtük és fokozatosan növekvő nagyítással (240-480-960-2400) vizsgáltuk. A kondenzor tökéletes megvilágítását minden alkalommal a Köhler-féle megvilágítás beállításával biztosítottuk. Ezzel a módszerrel jól megfigyelhetők a szájban előforduló különböző treponema fajok és törzsek (20), a Helicobacter sp. rövid spirálokat, a csillós és csillótlan alakzatokat mozgásuk révén jól el lehet különíteni, ami normál fénymikroszkóp és Abbé-féle kondenzor használata mellett nem látható. Érzékelhetők a bacilusok, a strepto- és staphylococcus előfordulások, sarcina formák és mikrococcus-ok. Láthatók a gombák és protozoonok. A megfigyelés eredményeit adatlapon rögzítjük, amit egyúttal laboratóriumi leletek kiadására is szolgál. A táblázatban csak az indikátorként szereplő baktériumok és protozoonok előfordulását tüntettük fel. Több éven át folytatott, több száz előzetes szájflóra vizsgálat, és sok ezer alkalommal végzett patogén treponema megfigyelés és kimutatás tapasztalatainak felhasználásával, rutin szerűen végezzük az ultramikroszkópos laboratóriumi vizsgálatokat.

Eredmények

Az eredmények között szeretnénk megemlíteni, hogy az irodalmi adat csokor közreadásával hangsúlyozni szeretnénk, hogy megfigyeléseink csupán kiegészítői, hazai igazolásai mások eredményeinek. Az irodalmi adatok tükrében szeretnénk a tisztelt olvasó elé tárni a szájflóra vizsgálat jelentőségét, egyúttal jelezve, hogy hazánkban is rutin tevékenységgé vált a szájflóra vizsgálata.

Az általunk megfigyelt 72 eset elemzésével egyértelműen megállapítható, hogy mindhárom indikátornak tekintett mikróba a szájpanaszokkal élő személyek magas százalékában megtalálható. A mikróbák közül legmagasabb százalékban a protozoonok fordulnak elő. A treponemák a 50%-nál magasabb arányban, a helikobaktereket pedig kissé alacsonyabb gyakorisággal figyeltük meg.
A 20 év alatti generációban még számos vizsgálatot kell végezni, hogy képet kaphassunk a szájflóra állapotáról..

A 20-40 év közötti korosztályban férfiaknál mindhárom baktérium féleség kevésbé gyakori, mint a nőknél. Meglepő adat, hogy szinte minden nő szájflórája faunával is kiegészül. A fogak állapotát a treponemák előfordulásának függvényében vizsgálva azt találtuk, hogy a treponemát nem tartalmazó szájflóra esetében a fogak állapota jobb volt. Teljesen ép fogakat csak olyan szájban találtunk, ahol treponemát nem tudtunk kimutatni Ennek a jelenségnek a vizsgálatára fokozott figyelmet kell fordítani a 3-18. életévet felölelő generációban. A korhatárt nem lehet elég alacsonyan meghúzni, mert gyakran az anya szájában előforduló treponemák már óvodás korban megjelennek a gyerekek szájában. Ez megelőzhető lenne az anyák szájflóra vizsgálatával és a treponemák eltávolításával még a gyermek vállalása előtt. Ezt a lehetőséget már csak azért sem szabadna figyelmen kívül hagyni, mert beigazolódott, hogy a koraszülésben is szerepe lehet a szájban élő baktériumoknak. Különösen az anaerob baktériumoknak, és ezek jelenlétét a treponemák előfordulása jelzi. Amennyiben a treponemák fogszuvasodásban játszott úttörő szerepét bizonyítani tudjuk, a treponemák eltávolításával, még egészen fiatalon, sok fogat meg lehet menteni és sok fájdalmat megelőzni.

Új és megdöbbentő tudományos felfedezések közé tartozik, a szájban élő mikrobáknak az érelmeszesedés fokozásában játszott szerepe. Nem elég tehát fogat mosni a száj higiénia biztosítására, de a keringési betegségek megelőzése is szempont lehet ma már. Ebben is az anaerob baktériumok a legveszélyesebbek. Jelenlétükre a treponemák és a helikobakter figyelmeztetnek. Hagyományos mikrobiológiai módszerekkel ezek kimutatása nem egyszerű, de ultramikroszkóppal pillanatok alatt megfigyelhetők. Az eltávolításuk következetes száj-karbantartással elérhető.

A 40 év feletti generációban is a protozoonok a leggyakoribbak. Érdekes, hogy férfiaknál magasabb százalékban találtuk, mint nőknél. Ugyanitt a férfiaknál találtunk legalacsonyabb arányban helikobakter előfordulás.

A szájflórában előforduló treponemákat, az anaerob mikrobák jelzése, a helikobaktert, az emésztőrendszeri fekély veszély jelzése, tömegesen megfigyelhető protozoonokat pedig a lepedékes nyálkahártya gyakorisága miatt gyűjtöttük ki. Az egyes mikróbák előfordulásának gyakorisága az irodalmi ismeretek birtokában nem volt meglepetés. A konkrét megfigyelések eredménye segítségére lehet a fogorvosnak, száj higiénikusnak a betegek panaszának megszüntetéséhez.

Az általunk alkalmazott módszerrel a szájflórában egyszerű megfigyelni a kis, közepes és nagyméretű (T. macrodentium) treponemákat. A csiga formát mutató Helicobacter sp.-t A natív készítményben jól láthatók a jellegzetes baktérium mozgásformák. Megfigyelhetők a mozdulatlan bacilusok, csillós formátumok, amiket mozgásuk alapján monotrich, amphitrich és peritrich csoportokba tudtunk sorolni. Elkülönítettük a pálca, a coccus és a mikrococcus alakzatokat. A coccoid formátumok között jól felismerhető a streptococcus, staphylococcus és sarcina alakzat. A készítményben látható hámsejtekben megfigyelhetők az intracelluláris baktériumok. Ezeket a sejthártyán áthatoló patogén törzseknek tartottuk. Az eljárás alkalmas a diplococcusz törzsek megfigyelésére is, bár ilyen baktériumokat nem találtunk.
A módszer - természetéből adódóan - nem alkalmas a „Gram +” és „Gram –” tulajdonságok megkülönböztetésére. Ezzel szemben az ultramikroszkóp látóterében az anaerob és aerob baktériumok egyaránt megfigyelhetők, ami a tenyésztés során csak hosszabb vizsgálattal lenne értékelhető, anaerob tenyésztési eljárással. Ezzel a módszerrel láthatók továbbá azok a baktériumok is, amelyek in vitro táptalajon nem, vagy csak nagyon kicsi valószínűséggel tenyésznek. Ilyenek pl. az indikátornak tekintett treponemák, amelyek szinte monokultúra formájában jelentkeznek fokozott ínysorvadás eseteiben, épnek tekinthető, kilazult, rágásra alkalmatlan fogak kíséretében.

Megbeszélés

Az elmúlt száz évben mérföldes léptekkel haladt a mikrobiológia az emésztőrendszer mikrobás fertőzéseinek következtében fellépő rendellenességek feltárásában (42,). A gyomorfekély Helicobacter sp. (46 ). etiológiájának elfogadtatása óta a szájüreg lett az egyik új vizsgálati kiinduló pont (11, 27). Olyan összefüggésekre derült fény a legújabb kutatások eredményei alapján, amire korábban gondolni sem mertünk volna. A fenti eredmények is alátámasztják, hogy a száj mikro flórája és a szervezet egészének egészségi állapota között határozott összefüggés van. (7, 44). Eddig a szájflóra vizsgálatát a fogak védelme, a friss lehelet biztosítása céljából kérték. A száj mikro flóra vizsgálatának célját bővíteni kell a közegészségügyi feladatokra, mint pl. a keringési betegségek (21, 24) megelőzése.
A szájflóra és a keringési betegségek közti összefüggés az utóbbi évek kutatási eredményei alapján merült fel. Számos közlemény hangsúlyozza, hogy a szív ereinek plakkosodása és a szájflóra összetétele között összefüggés van (21,25,26,28,29,30,32).

A védekezés érdekében a száj mikrobákkal szembeni immunizálás szükségességét is felvetették (24). Az endotoxin állatkísérlettel igazolhatóan szerepet játszik az érelmeszesedésben (25).
Kísérleti állatokon korábban megfigyeltük, hogy az endotoxin elősegítheti az atherosclerozis kialakulását (16). Fokozott hatása van a nem méregtelenített endotoxinnak. A szájban elhaló baktériumokból endotoxin szabadul fel, ami a száj nyálkahártyáján át felszívódik. A szervezetben az endotoxint az epe méregteleníti (3). A száj nyálkahártyáján felszívódó endotoxin az epe hatása alól kiesik, ezért az érelmeszesedést indukáló hatása fokozottabb.

A legújabb kutatások eredményei szerint a szájflórát, annak összetételének kutatását, be kell sorolni az érelmeszesedést kiváltó okok kutatási feladatai közé (19, 37, 51).Köztük is különleges jelentőségű a szájban élő spirális mikróbák, a Helicobacter sp. (33 ) és a spirochaeták (8, 35 ) kimutatása. Ezek a spirális alakú mikróbák mint korokozók (42) és mint indikátor organizmusok is jelentősek. Jelzik a száj nyálkahártyájának, a fogak megbetegítésének és az érelmeszesedés provokálásának (13) legjelentősebb szereplőit, az anaerob, a szemi-anaerob mikrobákat. Ezek jelentős része ma még alig vagy nem tenyészthető mikroorganizmus. Kimutatásuk nemcsak jelenlétüket, de a megtelepedésükre alkalmas körülmények fennállásának veszélyét is jelzi (10).

Megfigyeltük, hogy ha a treponemák többségi helyzetbe kerülnek a száj egyéb mikrobáival szemben, súlyos ínysorvadást, foglazulást idéznek elő. A jelenség indokolja ezeknek a baktériumoknak a sürgős kitakarítását. Arra is van példa, hogy az állati szervezetből az emberbe kerülhetnek treponemák (10). A sötétlátóteres vagy ultramikroszkópos vizsgálattal a treponemák kimutathatók. Ennek a jelentőségét azért kell hangsúlyozni (34), mert az eddig ismert több mint 200 spirocheta fele még ma sem tenyészthető (8, 43). Mikrobiológiai tenyésztési módszerrel tehát nem mutathatók ki, normál fény mikroszkóppal pedig nem láthatók. Nem láthatók, nem tenyésznek. Akkor talán nincsenek is? Annak ellenére, hogy a szenvedő alany érzi létük következményét? Ezért fontos, hogy a páciensnek is megmutassuk létüket. A jövőben elképzelhető, hogy DNS vizsgálati módszert alkalmaznak, de ennek ma gátja a törzsek ismeretlensége és a kivitelezés magas költsége (35).

Figyelmet érdemelnek a száj mikrobái között a gombák és protozoonok. Ezek a mikróbák előfutárai lehetnek súlyos kórképek kialakulásának (38, 39), de jelezheti a fertőzés különlegességét is.
A száj mikrobáinak kimutatása, tanulmányozása, mint STD vizsgálati módszer is jelentőséggel bír. A "sex worker"-ek és az orális szexet művelők gondozóinak fokozott figyelmet kell szentelni a szex tevékenységbe vont szervek nyálkahártyájára. A különböző szervekben eredetileg különböző mikrobák éltek. A szexuális tevékenységbe vont szervek baktériumai és egyéb mikrobái keverednek (15), ami önmagában is furcsa és veszélyes kórképek és tünetek kialakítója lehet.

A promiszkuitás, a biszex magatartás kombinációjával, a hüvely, az anus és a száj nyálkahártyájának flórája, faunája megjelenhet monogám személy szájában is, ha partnere promiszkuál. A megállapodott párok, monogám életre térők szájflóráját célszerű párhuzamosan vizsgálni, és kezelni (2, 14, 22), a ping-pong effektus elkerülése végett. A szájflóra vizsgálata, és a kezelés, a száj higiénia, az atherosclerozis megelőzése és a koraszülés elkerülése szempontjából egyaránt fontos lehet.

Rendszeres szájápolás mellett is gyakran jelentkeznek fogíny problémák. Az ultramikroszkópos vizsgálatok igazolják, hogy a rutin fogmosás, fogtisztítás, és egyes jól reklámozott fogkrémek nem elégségesek. Annak ellenére, hogy az elhaló baktériumok endotoxinjának eltávolítása nagyon fontos. A fogak között kialakuló anaerob térben, a fogkövek alatt. A foggyökér és a fogíny között kialakuló anaerob tasakokban a mikróbák zavartalan túlélnek (47, 48), fogmosás után is. Ezekből a gócokból kiindulva gyorsan szaporodnak, és támadásuknak van kitéve az egész szervezet.(17)

A sötétlátóteres vizsgálati módszer egyszerű, gyors és költségkímélő. Ezen túl lehetővé teszi, hogy a nem szakember pácienseknek bemutassuk a szájban élő mikrobákat, ami a terápia során az orvos-beteg együttműködést segítheti, ami a terápia hatékonyságát növeli (40).

Irodalom:
1. Beck JD, Offenbacher S.:The association between periodontal diseases and cardiovascular diseases: a state-of-the-science review. Ann. Periodontol. 2001 Dec;6(1):9-15.
2. Berres F, Marinello CP: Necrotizing ulcerative periodontitis. Diagnosis, treatment and follow-up--a case report; Schweiz Monatsschr Zahnmed. 2004;114(5):479-95.
3. Bertók L.: Bertók Lóránd közleményei .2000.Budapest
4. Brook I: Microbiology and management of periodontal infections. Gen Dent. 2003 Sep-Oct;51(5):424-8.
5. Chan EC,McLsughlin R: Taxonomy and oral virulence of oral spirochetes. Oral Microbiol Immunol.2000 Febr;15(1):1-19.
6. Christan C, Dietrich T, Hagewald S, Kage A, Bernimoulin JP: White blood cell count in generalized aggressive periodontitis after non-surgical therapy.J Clin Periodontol. 2002 Mar;29(3):201-6.
7. Ciacci C, Sabbatini F, Cavallaro R, Castiglione F, Di Bella S, Iovino P, Palumbo A, Tortora R, Amoruso D, Mazzacca G: Helicobacter pylori impairs iron absorption in infected individuals. Dig Liver Dis. 2004 Jul;36(7):455-60.
8. D. Dahle, UR,Tronstad, L.Olsen I: Spirochaetes in oral infection. Endod Dent Traumatol 1993.Jun 9 (3):87-94.
9. Dorn BR, Dunn WA Jr, Progulske-Fox A: Invasion of human coronary artery cells by periodontal pathogens. Infect Immun. 1999 Nov;67(11):5792-8.
10. Edwards AM.Dymock D, Jenkinson HF: From tooth to hoof: treponemes in tissue-destructive diseases J Appl Microbiol.2003;94(5):767-80.
11. Gebara EC,Pannuti C, Faria CM,Chehter L, Mayer MP,Lima LA.: Prevalence of Helicobacter pylori detected by polymerase chain reaction in the oral cavity of periodontitis patients. Oral Microbiol Immunol 2004.Aug:19 (4):277-80.
12. Genco R, Offenbacher S, Beck J: Periodontal disease and cardiovascular disease: epidemiology and possible mechanisms.J Am Dent Assoc. 2002 Jun;133 Suppl:14S-22S. Review
13. Haraszthy VI, ZambonJJ, Trevisan M, Zeid M, Genco RJ: Identification of periodontal pathogens in atheromatous plaques. J Periodontol. 2000 Oct;71(10):1554-60.
14. Hasturk H, Nunn M, Warbington M, Van Dyke TE: Efficacy of a fluoridated hydrogen peroxide-based mouthrinse for the treatment of gingivitis: a randomized clinical trial. J Periodontol. 2004 Jan;75(1):57-65.
15. Herrera AG: Helicobacter pylori and food products: a public health problem. Methods Mol Biol. 2004;268:297-301
16. Horváth I., Bertók L.: Közlés előtt.
17. Ishihara K, OkudamK.:Molecular pathogenesis of the cell surface protein and lipids from Treponema denticola FEMS Microbiol Lett. 1999.Dec.15;181(2);199-204.
18. Jacob HS: Newly recognized causes of atherosclerosis: the role of microorganisms and of vascular iron overload. J Lab Clin Med. 1994 Jun;123(6):808-16. Review.
19. Jain A, Batista EL Jr, Serhan C, Stahl GL, Van Dyke TE: Role for periodontitis in the progression of lipid deposition in an animal model. Infect Immun. 2003 Oct;71(10):6012-8.
20. Jawadi AH, Casamassimo PS, Griffen A, Enrile B, Marcone M: Comparison of oral findings in special needs children with and without gastrostomy. Pediatr Dent. 2004 May-Jun;26(3):283-8.
21. Katz J, Flugelman MY, Goldberg A, Heft M: Association between periodontal pockets and elevated cholesterol and low density lipoprotein cholesterol levels. J Periodontol. 2002 May;73(5):494-500.
22. Khlgatian M, Nassar H, Chou HH, Gibson FC 3rd, Genco CA: Fimbria-dependent activation of cell adhesion molecule expression in Porphyromonas gingivalis-infected endothelial cells. Infect Immun. 2002 Jan;70(1):257-67.
23. Kuramitsu HK, Qi M, Kang IC, Chen W: Role for periodontal bacteria in cardiovascular diseases. Ann Periodontol. 2001 Dec;6(1):41-7.
24. KuramitsuHK:Virulence properties of oral bacteria:impact of molecular biology.Curr Issues Mol.Biol. 2001 Apr;(2):35-6
25. Lalla E, Lamster IB, Hofmann MA, Bucciarelli L, Jerud AP, Tucker S, Lu Y, Papapanou PN, Schmidt AM: Oral infection with a periodontal pathogen accelerates early atherosclerosis in apolipoprotein E-null mice. Arterioscler Thromb Vasc Biol. 2003 Aug 1;23(8):1405-11. Epub 2003 Jun 19.
26. Li L, Messas E, Batista EL Jr, Levine RA, Amar S: Porphyromonas gingivalis infection accelerates the progression of atherosclerosis in a heterozygous apolipoprotein E-deficient murine model. Circulation. 2002 Feb 19;105(7):861-7. Erratum in: Circulation 2002 Apr 2;105(13):1617
27. Madiner I.:Oral bacterial flora and its pathogenic potential. J. Biol. Buccales 1991. Mar 19(1):3-15.
28. Mastragelopulos N, Haraszthy VI, Zambon JJ, Zafiropoulos GG.: Detection of periodontal pathogenic microorganisms in atheromatous plaque. Preliminary results] Chirurg. 2002 Jun;73(6):585-91.
29. Meniconi A, Noll G, Luscher TF: Is arteriosclerosis an infectious disease? Schweiz Rundsch Med Prax. 1998 Jan 14;87(3):64-74.
30. Meyer DH, Fives-Taylor PM: Oral pathogens: from dental plaque to cardiac disease. Curr Opin Microbiol. 1998 Feb;1(1):88-95
31. Missailidis CG, Umeda JE, Ota-Tsuzuki C, Anzai D, Mayer MP: Distribution of fimA genotypes of Porphyromonas gingivalis in subjects with various periodontal conditions. Oral Microbiol Immunol. 2004 Aug;19(4):224-9.
32. Miyakawa H, Honma K, Qi M, Kuramitsu HK: Interaction of Porphyromonas gingivalis with low-density lipoproteins: implications for a role for periodontitis in atherosclerosis. J Periodontal Res. 2004 Feb;39(1):1-9.
33. Nasrolahei M, Maleki I, Emadian O: Helicobacter pylori colonization in dental plaque and gastric infection. Rom J Gastroenterol. 2003 Dec;12(4):293-6.
34. Okuda K, Ishihara K, Nakagawa T, Hirayama A, Inayama Y, Okuda K: Detection of Treponema denticola in atherosclerotic lesions. J Clin Microbiol. 2001 Mar;39(3):1114-7.
35. PPaster BJ.,Dewhirs FE.:Phylogenetic foundation o9f spirochetes. J.Mol. Microbiol Biotechnol 2000.Oct;2(4):340-4.
36. Offenbacher S,Katz V,Fertik G,Collins J, Boyd D,Maynor G, McKaig R, Beck J, Periodontal infection as a possible risk factor for pretermlow birth weight.
37. Qi M, Miyakawa H, Kuramitsu HK: Porphyromonas gingivalis induces murine macrophage foam cell formation. Microb Pathog. 2003 Dec;35(6):259-67
38. Rubin BG, German ML: Candida infection with aneurysm formation in the juxtarenal aorta. J Vasc Surg. 1994 Aug;20(2):311-4
39. Salama C, Finch D, Bottone EJ: Fusospirochetosis causing necrotic oral ulcers in patients with HIV infection. Oral Surg Oral Med Oral Pathol Oral Radiol Endod. 2004 Sep;98(3):321-3
40. Scannapieco FA, Genco RJ: Association of periodontal infections with atherosclerotic and pulmonary diseases. J Periodontal Res. 1999 Oct;34(7):340-5. Review
41. Sekino S, Ramberg P, Uzel NG, Socransky S, Lindhe J. Effect of various chlorhexidine regimens on salivary bacteria and de novo plaque formation. J Clin Periodontol. 2003 Oct;30(10):919-25.
42. Sela MN,Role of Treponema denticola in periodontal diseases Crit Rev Oral Biol Med.2001;12(5):319-413
43. Shan NH, Gharbia SE:The biochemical milieu of the host in the selection of anaerobic species in the oral cavity Clin Infect Dis 1995. Jun 20 Suppl 2:S291-300.
44. Shay K: Infectious complications of dental and periodontal diseases in the elderly population. Clin Infect Dis. 2002 May 1;34(9):1215-23. Epub 2002 Apr 02
45. Siddiq M, Haseeb-ur-Rehman, Mahmood A: Evidence of Helicobacter pylori infection in dental plaque and gastric mucosa. J Coll Physicians Surg Pak. 2004 Apr;14(4):205-7.
46. Sugiyama T, Yoshioka M, Furuta Y, Miyasaka K: What is Helicobacter pylori?: associated diseases in human Hokkaido Igaku Zasshi. 2004 Mar;79(2):111-5.
47. SutterVL: Anaerobes as normal oral flora. Rev Infect Dis 1984 Mar-Apr;6 Suppl 1 S62-6
48. Tabaqchali S: Anaerobic infections in the head and neck region. J Appl Microbiol.2003;94(5):767-80.
49. Tomas DD: Aspect of adherence of oral spirochetes. Crit Rev Oral Biol Med 1996.7(1):4-11
50. Weisburger JH, Chung FL: Mechanisms of chronic disease causation by nutritional factors and tobacco products and their prevention by tea polyphenols. Food Chem Toxicol. 2002 Aug;40(8):1145-54.
51. Yamazaki K, Ohsawa Y, Itoh H, Ueki K, Tabeta K, Oda T, Nakajima T, Yoshie H, Saito S, Oguma F, Kodama M, Aizawa Y, Seymour GJ: T-cell clonality to Porphyromonas gingivalis and human heat shock protein 60s in patients with atherosclerosis and periodontitis. Oral Microbiol Immunol. 2004.Jun;19(3):160-7.

Levélcím: Dr. Horváth István 1125 Budapest Istenhegyi út 35/a