A patogen treponema tenyésztés jelentősége napjainkban

Horváth Anna, Tihanyi István, Horváth István
STD nagygyülés 2006. nov 18.


Összefoglalás:Magyarországon lassan egy évtizede megszünt a patogen Treponema pallidum tenyésztése. Most újra felmerült a gondolat, hogy fel kellene újítani a tenyésztést..
A patogén treponemák különleges baktériumok, több protozoon tulajdonságot hordoznak. Az általuk okozott betegségek leküzdését, várhatóan, csak immunológiai módon lehet elérni.
Abszolut anaerobitásuk, nehéz fémekkel szembeni különlege érzékenységük, csak ultramikroszkóppal megfigyelhető méretük számos lehetőséget kinál felhasználásukra.


Az egészségügy területén méretüket az ultramikroszkópos gyors diagnosztika, az élő kórokozó a teljes antigén skáláját a sy verifikáció hasznjosíthatja. A biztonság technikában a mérete, a biológiai mérés technikában a különleges érzékenysége kerülhet felhasználásra. Mindezek alapfeltétele, hogy tenyészteni tudjuk és tenyésszük is a Treponema pallidumot.


Az Országos Bőr Nemikórtani Intézet megszüntetésének mintegy előre vetitett árnyéka volt a patogén treponemák tenyésztésének hazai megszüntetése. A mult század kilencvenes éveinek közepén "takarékossági " okokból történt állatház bezárása, ahol az országban egyedülállóan végeztük a patogén treponemák in vivo tenyésztését, magával hozta a korai sy fertőzések számának hazai növekedését. Az összefüggéseket nem ismerő, vagy róla tudni nem akarók ma is felteszik a kérdést: Milyen összefüggés lehet egy mikróba tenyésztésének megszüntetése és az általa okozott kór térhódítása között? A magyarázat egyszerü:


A patogén treponema tenyésztés adott lehetőséget arra, hogy a, szakorvos jelöltek, szakorvosok megismerhessék, és begyakorolhassák a treponema ultramikroszkópos vagy sötétlátóteres vizsgálatának módszerét.


Ez a gyors diagnosztikai eljárás, amely egyedül ad lehetőséget arra, hogy a treponema fertőzést már a szerologiai pozitivitás kialakulása elött diagnosztizálni lehessen. Mivel még csak a lehetősége sem volt meg azok számára, akik szakorvosi diplomát szereztek, hogy treponemát mutassanak ki a korai elváltozásokból, törvényszerü, hogy a negativ szerológiai gyors próbák eredményeinek birtokában utjukra bocsátották a pácienseiket. Ezek aztán élve a "nem fertőződtem" boldogságának érzésével fokozottabban szórták a fertőzést mint ha az orvos kellő körültekintéssel legalább megpróbálta volna elvégezni, vagy elvégeztetni a sötétlátóteres vizsgálatokat.

Amennyiben az elmondott logikai sor valós, ugy önmagában a korai diagnosztika kérdése is felveti az igényét a patogén Treponema pallidum tenyésztés felújitásának és a treponema kimutatás módszerének begyakorlási lehetőségének biztositását. Ennél azomban még többről van szó. A treponeák számos fajtása (speciesze) él az emberben.

A patogén treponema tenyésztésével megszerezhető tapasztalat, teszi alkalmassá a vizsgálót a patogén és a szervezet különböző nyálkahártyáin élő treponemák morfologiai elkülönitésére, csak kellő tapasztalat birtokában teszi alkalmassá a vizsgálót arra, hogy valóban meg tudja különböztetni a patogén treponemákat az apatogénnak ugyan nem mondható, de kulturálisnak nevezhető trponema specieszektől. A kellő tapasztalathoz azonban előre tervezett időben rendelkezésre kell állni a begyakorló vizsgálatokat szolgáló patogén és apatogén treponemáknak. Az utóbbiak naprakész nyerése gyakorlatilag nem okoz problémát, mert a populáció szinte minden második tagjának az orális flórájának a tagja, igy csoportos foglalkozás esetén nagy biztonsággal in vivo körülmények közül izolálható. A patogén törzsek bemutatására azoban ez nem alkalmas. Megfigyelésük legfeljebb a sötétlátóteres technika használatának begyakorlását biztosithatja.

 

A lues diagnosztika területén egy másik fontos terület is felveti a patogén treponema tenyésztésének az igényét, ez pedig a verifikáció. Évekkel korábban sok kritika érte a Treponema Immobilizációs Teszt programot. Nehézkesnek, osdinak gondolták egyesek. Azóta a modern eljárások elterjedésével egyre több, a diagnosztika területén járatos szakenmber érzi a TPIT hiányát. Úgy gondolják, hogy a modern módszerek, bár kétségkivül az automatizáció , a digitalizáció lehetősége területén sok újat hoztak, mindenben nem tudták utolérni a TPIT biológiai próbát.

Valamennyi modern eljárás egy vagy egy-egy antigén komponensre épitett megoldása, a vizsgálatok egy részében "hallgat" a treponema fertőzés esetén. Ki is alakult egyesekben az az elmélet, hogy a treponema fertőzés az esetek egy részében ellenanyag termelés indukálása nélkül zajlik le. Ez az elmélet csak modern igazolása azoknak a korábbi megfigyelkéseknek, amit a sok szerologiai módszerrel végzett vizsgálatok idején tapasztaltunk. Nevezetesen, hogy egyik próba negativ, a másik pozitiv volt, és a különböző rekciók eredménmyeinek összevetése alapján kellett a laboratoriumi diagnozist felállítani illetve a TPIT beállítását javasolni, kérni. A TPIT aztán döntött, hogy a BAP kategoriába, vagy a specifikus csoportba soroltuk az esetet. Logikus, hogy az élő, mozgó treponema tartalmazta a treponema valamennyi antigénjét és ezek bármelyike indukált antitest termelést, az a treponema számára kedvezőtlen in vitro körülmények között, a treponema pusztulását, immobilizációját okozta.

A verifikáció biztonságának érdekében ma sem mondhatnánk le a TPIT igénybevételéről. Természetesen csak akkor, ha ennek a feltételeit meg tudjuk teremteni.

A patogén treponema tenyésztés további igényeinek, aktualitásánakmegértéséhez fel kell eleveniteni egy kicsit a patogén treponema biologiai és morfologiai tulajdonságait. Van Thiel már a mult század közepén elemezte és igazolta, hogy a treponemák protozoon és baktérium tulajdonságokat egyaránt hordoznak. A patogén treponemák, talán leginkább a zsákállatokhoz hasonlithatóan, egy burokban, envelopban élnek. Ez a mukopolysaccharida burok, in vivo körülmények között, csak az axiális filamentumok áttörési vonalában átjárható. Az axiálisnak nevezett szálacska egy, a burok visszahajló csövén keresztül engedi be a "zsákba" azokat az anyagokat, amire a treponemának szüksége van. Távol tartja az ellenanyagokat , "nagyméretü" partikulákat.

Ez a magyarázata többek között annak, hogy a treponemák, bár ott élnek az immobilizin környezetében a sy-es páciensben, az immobilizin nem tudja elpusztitani őket. A here szövetből izolálás során a treponemák mukopolisaccharid burka sérül. Ennek következtében az immobilizin érintkezhet, a treponemának a burokkal már nem védett felületével, és fejti ki immobilizáló hatását. Ugyancsak ide , a burokkal nem védett felületre, kerülhetnek a nehézfémek. A nehézfémekkel való találkozás nagyon rövid időn belül elpusztitja a treponemákat. Ennek is egyszerü a megértése, ha ismerjük a Treponema pallidum mogás intenzitását. A hihetetlen gyorsasággal mozgó treponema , mivel nagyon vékony, relative oriási felülettel rendelkezik. A nehéz fémek szinte közvetlenül érintkeznek a mozgást biztositó és nehézfémre érzékeny enzimekkel. Ezért volt olyan nehéz a treponema fenntartására, tenyésztésére alkalmas medium elkészitése. A rozsdamentes edényekben végzett albumin gyártás akadályozta az ilyen albuminnak a felhasználását reduktiv médium készítésére. A vizsgálatra küldött vérmintákban, ha azokat közönséges gumidugóval zárták, a gumidugóból kioldódó nehézfém elég volt arra, hogy a treponemákat elpusztitsa és TPIT vizsgálatra alkalmatlanná tegye.

 

A nehézfémek ilyen kis menyiségének hatása illetve hatásának jelentkezése vetette fel a lehetőségét, hogy a treponemákat, a biológiailag aktiv nehézfém szennyezések kimutatására használjuk.
Hangsúlyozom a biológiailag aktiv jelzőt, mert olyan nehéz fémek, vegyületbe "zárt" nehézfémek is lehetnek, amelyek bilógiailag inaktivak. Pl az olomüveg ólma nagy valószínüséggel inaktiv. Hasonló kémiai szerveződések a természetben is előfordulhatnak.

Az emlitett nehéz fém érzékenység lehetőséget biztosít arra, hogy a treponemák segitségével mérni tudjuk a biológiailag káros nehézfémek mennyiségét. Egyszerüen csak higitási sort kell készítenünk a nehézfém tartalmú szennyezett vízból, vagy talajból és meghatározhatjuk azt az értéket, amnelyik a treponemákat kárositó koncentrációban tartalmazza a biológiailag vezsélyes nehézfémet.
A biztonságtechnikai felhasználásukat is említhetném, mert méretüknél fogva felhasználhatók olyan jelölésre, amely még normál mikroszkoppal sem látható, de mint tudjuk ultra mikroszkóppal megfigyelhető.

Tehát egy tárgy, irat valódiságát egy titkositott helyen elhelyezett treponema "pecsét" ellenőrizhetően bizonyithatja.
Több indoka is van tehát annak, hogy a korábban rendelkezésünkre álló in vivo nagy biztonsággal tenyészthető patogén Treponema pallidum tenyésztése újból napirendre kerüljön.

imc-banner.jpg