A hidegebb hónapokban a szervezet aktivitása jelentősen lecsökken: sok állat téli álmot alszik, és az embernél is tapasztalható némi lassultság. A hosszabb éjszakákhoz alkalmazkodva természetünk növeli az alvásigényünket, és aki felborítja ezt a rendet, jobban kimerül, kevésbé bírja a megterheléseket – tudtuk meg Dr. Tihanyi István orvos-természetgyógyásztól.
A vitaminok és a nyomelemek hiányától szárazabbá válik a bőrünk, gyakoribbak a fejfájások, reggel kimerülten ébredünk, kevesebb munka után is fáradtnak, túlterheltnek érezzük magunkat. A szeszélyes időjárás és a változékony légnyomás megviselik az idegrendszert, a szív- és érrendszert, ezen felül csökken az immunitásunk. Nem csoda, hogy leggyakrabban tavasszal fordulnak elő a tömeges, járványszerű vírusos fertőzések.
Másként hat szervezetünkre a tavaszi nátha, mint egy téli megfázás?
A keleti bölcsek szerint a tavaszi enyhe lefolyású légúti fertőzéseknek immunstimuláló hatása van. Nem is javasolt a tüneti kezelés (lázcsillapítás 38 oC-ig, köhögéscsillapítás stb.) és az antibiotikumok alkalmazása virális fertőzés esetén, a szövődményektől való félelem miatt pedig egyenesen tilos!
Előnyben kell részesítenünk a szelíd gyógymódokat, mint például a homeopátiát, a gyógynövényeket, az aromaterápiát és a sort még hosszan folytathatnánk. Az ilyenfajta kezelések ugyanis nem a tünetek elnyomását célozzák meg, hanem a természet öngyógyító törekvését serkentik, és ezzel növelik az immunitásunkat, felkészítik a szervezetünket. A szelíd gyógymódok közül a homeopátia foglalkozik a legmélyebben az emberrel mint egységgel, hiszen nem egyes betegségekre, tünetekre ad szert, hanem a betegségben szenvedő egyén számára keres individuális gyógyírt.
Mit tanácsol annak, aki nem gyógyulni szeretne, hanem energikusabbá és ellenállóbbá válna?
A tavaszi fáradtság ellen nagyon jó hatással van a böjt, mivel segít megszabadulni a fehérjék és a zsírok elégése során keletkező salakanyagoktól. Nem véletlen, hogy a legtöbb vallás is böjtöt ír elő. A kevesebb napfény nem csak az idegrendszerre hat negatívan, hiszen napsütés nélkül a D-vitamin termelése is leáll az emberi szervezetben. Ez egyben az immunrendszer további gyengüléséhez vezet. Ezért fontos, hogy ősztől tavaszig gondoljunk a D-vitamin folyamatos pótlására is.
A téli hosszabb éjszakáknak azonban pozitív jelentősége is van: több időt fordíthatunk az alvásra, a pihenésre. Amerikai kutatók szerint igaz az a közhiedelem, hogy éjszaka jobban gyógyul az ember. A Stanford Egyetem kutatói gyümölcslegyeken végzett kutatásaiból kiderült, hogy a szervezetet megtámadó baktériumok ellen sokkal keményebben dolgozik az immunrendszer éjszaka, mint nappal, télen pedig több időnk jut arra, hogy támogassuk a szervezet regeneráló folyamatait.
A rendszeres gyógyteafogyasztás is rendkívül pozitív hatással lehet a legyengült szervezetre. A húgyúti panaszokkal küzdőknek kimondottan javasolt a zsurlófű- és bodzatea, a frontérzékenyeknek pedig a citromfűteát ajánlom. Tisztító, energizáló hatású a csipkebogyó, az akác és a hársfavirág. Egészségünk megőrzése érdekében párologtassunk illóolajokat! Általános tisztító hatású a levendulaolaj, reggel igen jó hangulatot varázsol és frissít a citromolaj, este nyugtat és jó alvást biztosít a narancsaroma. Nyugtalanul alvó, sírós gyermek hálószobájában párologtassunk mandarinolajat!
Az ellenálló képesség növelésére keleten évszázadok óta, Nyugat-Európában és Amerikában pedig az utóbbi években mind szélesebb körben használják a nyomelemekben és más biológiailag aktív alkotóelemekben gazdag homoktövismag-olajat. Az irodalom szerint ennek az ősi csodaszernek daganatellenes hatása is van. A kínai orvoslásban a szervezet energiaelosztása nagy részben a vesékben történik, így a vesék erősítésével javul az energetikai állapotunk. Veséink karbantartása érdekében fogyasszunk ginzengteát, vagy -kapszulát, s hasonlóképpen élénkít a tajgagyökér vagy szibériaiginszeng is. A Dél-Amerikából származó guaraná szintén kiváló élénkítő, javítja az emésztést, harmonizálja a vegetatív idegrendszert, ezért melegen ajánlom a kávé pótlására.
Az évszakok változásával táplálkozásunk is átalakul. Mire figyeljünk, hogy mindent megadhassunk a szervezetünknek, amire szüksége van?
A friss tavaszi zöldségekben gazdag vitamin- és nyomelemforrásra lel a szervezetünk, de a célnak tökéletesen megfelel a patikában kapható táplálék-kiegészítők és vitaminok legtöbbje.
Különösen fontos tavasszal a vaspótlás, mivel gyerekeknél az intenzív növekedés, a tavaszi vitaminhiány és a vírusos betegségek mind vashiányhoz vezetnek. Ez hajtöredezést, a körmök repedezését, csökkent ellenálló képességet, fáradtságot és szédülést okozhat. Vaspótlásnál érdemes figyelembe venni, hogy a teljesebb felszívódás érdekében a terápiát ajánlott kibővíteni C, D3, E, B2, B6, B12 vitaminok és folsav hozzáadásával.
Egy sor gyógyszer és tápszer viszont jelentősen gátolja a vas felszívódását, ezek közé tartozik a kalcium és a foszfátok, amelyek nagy mennyiségben föllelhetők a tejtermékekben, és a fitinsav, amelyet például a gabonatermékek és a tetracyclin-származékok tartalmaznak. Ezért a vaspótló szerekkel együtt nem javasolt tejterméket, kásákat, borsót és tetracyclint tartalmazó gyógyszert adni.
Ugye ezeknek az értékes anyagoknak a fölszívódásához fontos, hogy emésztőrendszerünk mentes legyen a salakanyagoktól?
A belek szabályos működése az egészség záloga. Sok ember nem figyel az emésztőrendszer zavaraira: „Kissé morognak a beleim, enyhén puffadok, néha lágy, néha meg kemény a székletem.” El sem tudják képzelni, hogy számos nyavalyájuk hátterében épen ez az „enyhe puffadás” áll. Pedig igaz a mondás: „Megzavart bélrendszer – megzavart egészség!” Hippokratész is úgy gondolta, hogy a „gonosz” a belekben lakozik.
A vékonybelekben élő baktériumoknak létfontosságú feladatuk van: lebontják a cellulózt, nélkülözhetetlen vitaminokat termelnek, és folyamatos edzésben tartják az immunrendszerünket. Ezért olyan fontos, hogy a bélflóra ne károsodjon. Ennek érdekében antibiotikumok szedése után rendszeresen fogyasszunk Protexin tablettát, amely visszatelepíti a kezelés következtében kipusztult bélbaktériumokat.
Eddig a belülről ható módszerekről beszéltünk, de nyilván kívülről is tehetünk azért, hogy jobban érezzük magunkat a bőrünkben. Milyen könnyen betartható „fortélyokat” érdemes alkalmaznunk?
A városlakók töltsenek minél több időt a szabad levegőn, sétáljanak esténként a zöldben, kocogjanak (ez endorfint termel!), túrázzanak, akinek lehetősége nyílik rá, kertészkedjen, és töltsön sok időt a kertjében! Mindenkire jó hatással vannak a csi-kung és a do-in gyakorlatok, amelyek kiegyensúlyozzák a meridiánokat, és feltöltik a testet bioenergiával.
Ugyancsak fokozza az ellenálló képességet és méregtelenít a masszázs. Dolgozzuk át alaposan elernyedt ízületeinket, izmainkat! Reggel vegyünk hideg-meleg zuhanyt; azt hiszem, nem kell magyarázni ennek az érrendszerre és az immunrendszerre gyakorolt pozitív hatását. Mindig meleg zuhannyal kezdjük a kúrát, és végezzük hideggel, közben kissé durvább kefével dörzsöljük élénkvörösre testünket, hogy kinyíljanak a pórusok, és serkentsük a hajszálerekben a vérkeringést.
A tavasz a lélek újjászületésének is az időszaka, ezért törődjünk többet lelki egészségünkkel! Járjunk a szabadban nyitott szemmel és füllel! Hagyjuk, hogy a szürke téli hónapok után felébressze testünket és lelkünket a fény, örüljünk a színek kavalkádjának! A tavaszi madárhangok harmonizálják testi-lelki állapotunkat: sétáljunk, túrázzunk az erdőben, töltsünk minél több időt a szabadban, és élvezzük a természet gyógyító erejét!
Figyeljünk a gyerekekre!
Tavasszal minden szervezetben, de különösen a növekvő gyermekében fellép egyfajta hiányállapot, amit tavaszi fáradtságnak nevezünk. Ilyenkor kifogynak az előző nyár alatt felhalmozott energiatartalékok, és a napi táplálék már nem szolgál elegendő vitaminnal és ásványi anyaggal a fejlődő szervezet számára. Járjunk a gyerekekkel sokat a szabadban, tiszta levegőn, ha pedig tehetjük, őket is vonjuk be a kerti munkába – ez is jótékony hatással van a fejlődésükre, és jót tesz mindnyájunk egészségének.
Dr. Tihanyi István