Légúti betegségek megelőzése és gyógyítása

Immunitás és a bioritmusok

Az élővilágban minden egyes lény követi a természet ritmusát, vagyis saját bioritmust alakít ki, amely igazodik a környezet periodikus változásaihoz, ciklusaihoz. Ez alól az ember sem kivétel! Az emberi szervezet ciklikus működését legjobban tükrözi az idegrendszere: az ébrenlét és az alvás ciklikus váltakozása.

Hosszú, fagyos éjszakák és rövid nappalok miatt nem csak a melegben szenvedünk hiányt, de hiányzik a napfény éltető ereje, és ez a hiány depresszióra hajlamosít.
Ilyenkor a hosszú éjszakák több alvásra buzdítanak, és ha nem követjük a természet ritmusát, nem regenerálódnak kellően az igénybe vett idegeink.
Immunitás és a vegetatív idegrendszer

Két idegrendszerünk van, egy tudatos és egy autonóm, melyek elválaszthatatlan egészet alkotnak.

Tudatunkra, vagyis az akarattal irányítható részére idegrendszerünknek, a gondolkodást bízta a természet, a tudatalattira, más néven a vegetatív idegrendszerre, a bonyolultabb szabályzást bízta, ez az idegrendszer folyamatosan működik, ügyelve a szabályos légzésre, szívverésre, emésztésre stb.
A két ellentétes hatású vegetatív idegpálya közül az élénkítő (szimpatikus) és a nyugtató (paraszimpatikus). Az első elsősorban napközben és stressz esetén válik aktívvá, ez fokozott tevékenységre ösztönöz, felgyorsítja a szívverést és a légzést, fokozza a pajzsmirigy működését, emeli a vérnyomást. Ezzel egy időben gátolja a gyomornedvek kiválasztását, emésztést, elfojtja a szexuális ösztönt. Ezt az állapotot kitágult pupillák jellemzik.

Ellenkezőleg működik a paraszimpatikus, “tompító” idegrendszer. Mivel a szervek pihenését szolgálja, ezért elsősorban éjjel aktivizálódik: lassítja a szívverést, élénkíti az emésztést, felébred a szexuális ösztön, szűkülnek a pupillák.

Immunitás és a hormonok

Idegrendszerünket, és ezzel az egész szervezetünket, hormonok irányítják. A hormonok nagyrészt aminosavakból állnak, és elsősorban az endokrin (belső kiválasztású) mirigyekben termelődnek, melyek működése szintén ciklikus, követik a természet napi és szezonális változásait.

A pajzsmirigy élénkíti az anyagcserét, és gondoskodik arról, hogy reggel élénkek, és tettre készek legyünk. A tobozmirigy termeli a melatonint, melytől jóleső álomba merülünk. A csecsemőmirigy (a szegycsont fölött helyezkedik el) serkenti a szervezet immunrendszerét. A mellékvesék nemi hormonokat (ösztrogént) és stressz-hormonokat (kortizol és adrenalin) állítanak elő.

A hasnyálmirigy szintetizálja az inzulint és a glükagont, melyek a vércukorszintet szabályozzák.
A nyár alatt felhalmozott vitamin és ásványanyag tartalékaink kimerülnek, újabb hiány alakul ki amit, helytelenül, fokozott édesség fogyasztással próbálunk helyettesíteni. Ez mértéktelenül megemeli az inzulintermelést, és ahelyett, hogy emelkedne, csökken a vércukorszint, és az idegrendszer nem jut hozzá a számára elengedhetetlen energiaforráshoz.

A télen gyakran fogyasztott készételek és konzervek tápanyagban és életenergiában szegények, megváltoztatják az idegsejtek védőrétegének folyadéktartalmát, és az idegtevékenység újabb károsodást szenved.

Iktassuk ki étrendünkből az édes italokat és fehérlisztből készült kenyeret. Fogyasszunk teljes őrlésű lisztből készült kenyeret, így egyenletes marad a vércukorszint és elmúlik az idegesség és a fáradtság. A pajzsmirigy-nek sok jódra van szüksége, ezért naponta igyunk egy korty Jódaqua-t.
Együnk naponta többször C-vitaminban gazdag gyümölcsöt és zöldséget. Mivel a belső kiválasztású mirigyeknek a hormonok termeléséhez fehérjére van szükségük, a protein eredményesebb hasznosítása érdekében, főétkezések előtt igyunk vízzel hígított citromlevet vagy almaecetet.

Ne feledkezzünk meg az antioxidánsok fontos szerepéről az egészség megőrzésében!

Az antioxidánsok szerepe a táplálkozásban.

Az emberi táplálkozásban fontos szerepe van az antioxidáns tulajdonságú vitaminoknak, ásványi anyagoknak és egyéb tápanyagoknak. A legfontosabb antioxidánsok - így a glutation, a glutationszintézis substratjai, köztük a glutamin, az A-vitamin, a C-vitamin, az E-vitamin, a cink és a szelén - hiánya súlyos betegségekben gyakran észlelhető. Az antioxidáns kapacitás fenntartása fontos szerepet játszik a sejtmembranok peroxidációs károsodása és a catabolicus állapotokban észlelhető oxigén szabad gyökök által okozott sejtkárosodás megelőzésében.

Emellett különösen fontos szerepe van az immunfunkciókban is. Bár a human adatok még korlátozottak, egyre több a bizonyíték arra, hogy az antioxidáns tápanyagok és szerek (mint pl. a glutation) fontos tényezői az enteralis és parenteralis táplálásnak is.

Felismerték, hogy a glutation (amely ciszteint, glutamint és glicint tartalmazó tripeptid) igen fontos az immunsejtek működéséhez és a szervezet számos sejttípusának (így pl. a gastrointestinalis hámsejtek) antioxidáns védelmében. A glutaminban gazdag parenteralis táplálás megőrzi a plasma, a máj és a bél glutationszintjét és glutationhiányos állatmodellekben javítja a túlélést kemoterápia vagy acetaminophentoxicitas esetén. Az enteralisan adott glutamin hatásosságának megállapítására további vizsgálatok szükségesek.

A passzív dohányzás és az antioxidánsok

Az antioxidánsok olyan anyagok, amelyek megvédik a sejteket az agresszív szabad gyökök potenciális rákkeltő hatásától.
1600 vérminta vizsgálata azt mutatta, hogy nem csak az aktív dohányosokban, hanem a velük egy háztartásban élő passzív dohányosokban is alacsonyabb antioxidáns-szint mutatható ki. Az nem bizonyított, hogy a nikotin, vagy a kátrány csökkentené az antioxidánsok mennyiségét: ismeretes, hogy a dohányosok táplálkozása kevésbé kielégítő: lehet, hogy ez áll az eltérés hátterében. Azonban a csökkent antioxidáns felvétel, valamint a megnövekedett igény mindenképpen a folyamatos bevitel mennyiségének növekedését igényli.

 

Az antioxidánsok működésének magyarázata

Az antioxidánsok fő feladata, hogy védelmet nyújtsanak az oxidációs folyamatok káros hatásai ellen. Az oxidáció során nagy reakcióképességű molekulák, mint hidroxilgyökök, hidrogénperoxid, hipoklorit, nitritgyökök és peroxinitrit, szabad oxigén, ill. háromvegyértékű oxigéngyök. Ezek a gyökök károsítják a DNS-t, fehérjéket, szénhidrátokat és lipideket, súlyos betegségeket okoznak: rák és szív-érrendszeri megbetegedéseket.

Az E vitamin a legfontosabb zsírban oldékony antioxidáns, védelmezi a vérplazmát, a vörösvérsejteket, az alacsony sűrűségű lipoproteineket és egyéb sejteket a szabad gyökök támadása ellen: különösen hatékony peroxidgyökök ellen. Az E vitamint a C vitamin regenerálja, mely maga is hatásos antioxidáns.

A C vitamin főleg a szervezet sejtközötti folyadékában fejti ki a hatását. Igen hatékonyan leköt számos szabad gyököt. A C vitamin az emberi spermium DNS-ét védelmezi a károsodástól és ezáltal csökkenti annak a veszélyét, hogy örökletes károsodások jöjjenek létre. A béta karotin és más karotenoidok szintén hatásos antioxidánsok, melyek résztvesznek a szabad gyökök lekötésében és valószínűleg védelmet nyújtanak a rák ellen.

Az öregedés és az antioxidánsok

Meydani professzor elmélete szerint a szabad gyököknek a sejtekre és a DNS-re gyakorolt támadása a fő oka az öregedésnek és az olyan degeneratív betegségeknek, mint az arthritis, érelmeszesedés, rák, szív- és érrendszeri megbetegedések, gyulladásos bélbetegségek, időskori dementia és a szürkehályog. Meydani professzor szerint az öregedés és a degeneratív betegségek akkor érik utol az embert, amikor a szervezet antioxidáns védelmi rendszere és javító mchanizmusa már nem képes megküzdeni a szabad gyökök támadásával.

Kutatások kimutatták, hogy a szervezet védekező erejét növelni lehet olyan antioxidánsokkal, mint a C- és E-vitamin, valamint a karotinok. Például: 400 vagy 800 IU E-vitamin elfogyasztása férfiaknál 77 százalékkal csökkentette a nem halálos kimenetelű szívrohamok kockázatát, és az érelmeszesedés bizonyos fokú regresszióját is eredményezte. Használt az E-vitamin pótlás a bypass-műtéten átesetteknek is számos tanulmányból kiderült, hogy az idős férfiak és nők napi 200 mg E-vitamin fogyasztásával jelentős mértékben erősíthetik immunrendszerüket. Meydani professzor arra a következtetésre jutott, hogy a napi 200 IU E-vitamin, valamint a napi 5-8 adag gyümölcs és zöldség fogyasztása csökkentheti a szív- és érrendszeri megbetegedések esélyét és idős korban erősíti az immunrendszert
Növényi élelmiszerek szerepe az egészségmegőrzésben

A nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiás analitikai vizsgálatok eredményei szerint az összes flavonoid mennyiségét illetően a zöldségek közül a hagymafélék, a fehérrépa, a spenót, a zeller különböző részei és a lencse fajták bizonyultak a leggazdagabb flavonoidforrásnak. A gyümölcsök közül jelentős mennyiségben tartalmaztak flavonoidokat a bogyósok (eper, szeder, ribizli), az olajos magvak közül pedig a dió tűnt ki nagyon jelentős flavonoidtartalmával.

A természetben tett séták, relaxációs gyakorlatok nyugtatják, ugyanakkor vitalizálják az idegrendszert. A túlzott stressz károsítja az idegeket, és kimerültséghez vezet, ilyenkor nem tudunk kellően reagálni az újabb stressz-támadásokra. A napi 7-8 óra alvás nélkül az igénybe vett idegek nem képesek regenerálódni, viszont a nem elegendő szellemi és testi igénybevétel a bonyolult idegelágazások leépüléséhez vezet.

 

Ne feledjük!

Az összes nyavalyánkért felelősek a túlzások és a hiányok.
Ne essünk túlzásokba, mert “a mértékletesség az istenek nagy ajándéka”.
A hiányokat pedig, sürgősen pótolni kell!

imc-banner.jpg