Inulin

Gazdag inulinforrás a cikória növény gyökere, melyből pótkávé is készül, vagy a salátaként fogyasztott endívia és az articsóka, de a leggazdagabb inulinforrás eddigi ismereteink szerint az ősi biblikus időktől is ismert csicsóka. Az inulin összetett szénhidrátvegyület, amely azonban eltér az ebbe a kategóriába tartozó keményítőktől, vagyis nem tekinthető cukornak sem, annak ellenére, hogy édes ízű. A nagy eltérést ezektől az adja, hogy sem az ember szájában, sem az emésztőszerveiben nincs olyan enzim, amely képes lenne feloldani vagy megemészteni az inulint.

Az inulin vízben oldódó nagyméretű rost, amely a bélben sértetlen marad, s így magához vonzza a jó baktériumokat a táplálkozásra. Miközben az ember számára emészthetetlen marad, kalóriatakarékosság szempontjából kiemelkedő jelentőségű.
Az inulin legnagyobb haszna probiotikus tulajdonságában rejlik - szelektív módon tápanyagul szolgál a hasznos bélbaktériumoknak, főleg a Bifidobacteriumoknak és Acidophilusoknak.

A vastagbél sok funkciója mellett a legveszélyesebb toxikus anyagok tárházának számít. Az ember, mire eléri az 50 éves kort, beleiben mintegy 5 kg mérgező hulladékanyagot tárol. Ezek a toxinok a bélflóra káros átalakítása révén a rossz emésztést (rothadásos), székrekedést, rákos megbetegedést, az immunrendszer működésképtelenségét okozhatják. Szerencsére a rossz irányba változott bélflóra helyreállítására alkalmas inulin használatával ezek a káros hatások is elkerülhetőek.

A kedvező bélflóra táplálásán és fenntartásán kívül az inulin előnyösen befolyásolja a bél pH-értékét és a széklet tömegét. A bél pH-értékének csökkenésével több létfontosságú ásványi só oldhatósága is növekedik, s ezáltal javul a szervezet kalcium- és magnéziumellátottsága. Az étrendbe épített inulin megszünteti a székrekedést, növeli a székletürítés gyakoriságát. Ezzel a béltartalom tranzitideje is lerövidül, ami a toxikus bomlástermékek képződését és felszívódásának lehetőségét megakadályozza. Vizsgálatok alapján bizonyossá vált, hogy alacsony vércukorszint esetében az inulin hatására a glukóz felszívódása növekedik, a béltartalom savassá válik, a koleszterinszintet szabályozza, csökkenti a szérum triglicerid szintjét és a vérnyomást.

A candidózistól leginkább a fiatal nők szenvednek, akik többnyire ösztrogéntartalmú fogamzásgátlókat és antibiotikumokat, főleg tetracyclint, metridinazole-t tartalmazó készítményeket, vagy a bőrön erythromycin-tartalmú krémet nagyobb mennyiségben használnak. Következményként az immunrendszer meggyengül, és a normális bélflóra - amely egyébként képes lenne a Candida felszaporodását megakadályozni - helyében a Candida felszaporodása következik. A candidózisban szenvedők tünetei megszűnnek az egészséges baktériumflóra helyreállása után.

A gyermekkori élelmiszer-allergiák esetében megállapították, hogy szinte kivétel nélkül a Lactobacillus, az Acidophilus és a Bifidobacteria törzsek lecsökkent számával egyidejű Enterobacteriaceae család túlfejlődése a kiváltó ok. Bélflórát helyreállító beavatkozásként müzlibe vagy dzsúszhoz adagolt inulinnal az élelmiszer-allergia megszüntethető.

Ismeretes, hogy a máj szénhidrátokból zsírsavakat, triglicerideket szintetizál, ha nem jut a szervezet más forrásból a zsiradékhoz. Ennek köszönhető többek között az is, hogy a koleszterinszint, amely egyénenként determinált, zsiradékmentes diéta ellenére is magas lehet. Izolált májsejtkultúra használatával kimutatták, hogy az inulin a zsírsav-triglicerid képződését elősegítő enzim aktivitását gátolja.

A koleszterin- és trigliceridcsökkentő hatás elérésének egyik hatékony módja szerint 1-2 evőkanál csicsókaport keverjünk 1-1,5 dl narancsdzsúszba, melyet elfogyasztva nem csak az inulin előnyei válnak hasznunkra, hanem egyúttal a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében szerepet játszó eszszenciális ásványi anyaghoz, a káliumhoz is hozzájutunk.

A mellrák a posztmenopauza állapotában lévő nőknél népbetegségi szintre emelkedett az utóbbi időben. Talán szerencsénkre ez is egy olyan rosszindulatú betegség, amely ellen a jótékony baktériumok képesek felvenni a versenyt. Klinikai vizsgálatok szerint az étrendbe épített nem emészthető szénhidrát (inulin) gátolta a tumor fejlődését. Az étrendbe építhető inulin fogyasztása rizikómentes, és könnyedén alkalmazható a rákterápiában. A rákellenes hatás a Lactobacillus béta-glucuronidáz enzim gátlásán alapul.

Ez a székletben található enzim a szervezet detoxikáló tevékenységét gátolja abban, hogy az ösztrogén egy kevésbé aktív/toxikus formában estriollá alakuljon át. Az ösztrogén toxikus formája ugyanis a mellrák kockázatát növeli.
Diabétesz esetében az inulin mint szénhidrát-energiaforrás azért jelentős, mert a vércukorszintet tartós fogyasztás esetén sem emeli.

 

A belek szabályos működése az egészség záloga. Sok ember nem figyel az emésztőrendszer zavaraira: ”Kissé morognak a beleim, enyhén puffadok, néha lágy néha meg kemény a székletem.” El sem merik képzelni, hogy számos nyavalyájuk hátterében épen az „enyhe puffadás…” áll. Megzavart bélrendszer- megzavart egészség! Hippokratész szerint is a „gonosz” a belekben lakozik. A vékonybelekben élő baktériumoknak létfontosságú feladatuk van: lebontják a cellulózt, nélkülözhetetlen vitaminokat termelnek, és folyamatos edzésben tartják az immunrendszerünket, ezért olyan fontos, hogy a bélflóra ne károsodjon, ennek érdekében antibiotikumok után rendszeresen fogyasszunk Protexin tablettát, mely visszatelepíti a kipusztult bélbaktériumokat a bélrendszerbe.

Az ellenálló képesség növelésére keleten évszázadok óta, az utóbbi években Nyugat-Európában és Amerikában is mind szélesebb körben használják a nyomelemekben és más biológiailag aktív alkotóelemekben gazdag homoktövismag-olajt. Az irodalom szerint ennek az ősi csodaszernek daganatellenes hatása is van.

 

A savanyú tejkészítmények az ember számára nélkülözhetetlen baktériumokat tartalmaznak
Az ember gyomor-bélrendszerében több mikroorganizmus él, mint ahány ember él vagy valaha is élt a Földön. Az életmódunk miatt a szervezetünkből kipusztult baktériumokat kívülről kell pótolnunk.

A bélflóra

Az emberi szervezet valóságos mozgó ökoszisztéma. Annak ellenére, hogy általában nem így gondolunk magunkra, tény, hogy szervezetünk több trillió mikroorganizmus „otthona", melyek 90%-a baktériumsejt és csak 10%-a állati (azaz ez esetben „emberi") sejt. Mindannyiunk gyomor-bél rendszerében több mikroorganizmus található, mint ahány ember él, vagy valaha is élt a Földön. Ezen mikroorganizmusok nagy része, melyekkel az emberi szervezet szimbiózisban él, jótékony hatású, sőt elengedhetetlen a szervezet egészséges működéséhez.
Az ember gyomor-bélrendszerben élő mikroorganizmusok összességének neve bélflóra, amely kb. 400-500 különböző fajtájú baktériumot tartalmaz.

Miért van olyan sokféle baktérium, mikroorganizmus az emésztőrendszerünkben?

Ha jól belegondolunk, a belek testünk azon részei, amelyek a legközelebbi fizikai kapcsolatban vannak a külvilággal és reagálnak annak mindenféle változására. Tudományos kutatások kimutatták, hogy a bélflórában élő baktériumok folyamatosan változnak, alkalmazkodva a környezeti változásokhoz: a diétához, a klimatikus viszonyokhoz stb. Tehát, ha pl. valamilyen oknál fogva olyan ételt kell ennünk, melyet szervezetünk nem tud jól megemészteni, akkor a bélflóra megváltozik, olyan enzimeket kezd el termelni, amelyek az a bizonyos étel lebontását elősegítik.

Miért fontosak a baktériumok?

A baktériumok jelenléte a bélflórában az emésztés segítésén kívül, azért is igen fontos, mert a megfelelő baktériumok számos betegség kialakulását meg tudják akadályozni. Így például az egészséges bélflóra fenntartásával megelőzhetjük a székrekedés vagy bizonyos fajta hasmenés kialakulását. Bélflóránk egyensúlya érdekében tehát tanácsos olyan táplálékokat fogyasztani, melyek élő „barátságos baktériumokat” tartalmaznak.

A „barátságos baktériumok" lelőhelye: a joghurt

Fontos táplálékaink a savanyított tejtermékek, azon belül is kiemelkedően a joghurtok. A joghurt azon kívül, hogy jó ízű, számos kedvező élettani hatással rendelkezik. Jótékony hatása egyrészt a tápértékbeli minőségéből ered, másrészt a benne található élő joghurtkultúrából. Minden joghurt kitűnő protein-, kalcium- és B2-vitaminforrás. Összehasonlítva a tejjel, a joghurt gyakran még több proteint és kálciumot is tartalmaz, mint a tej. Ezeken kívül sok vitamint és többfajta ásványi sót is rejt, viszont relatív kevés kalóriát. Azok a savanyú tejtermékek, melyekben élő joghurtkultúra is van, további előnyökkel szolgálják egészségünket. Az élő joghurtkultúra különböző „barátságos baktériumok” összessége, amelyek a tejet joghurttá savanyítják és számos egészségügyi haszonnal bírnak. Ilyen „barátságos baktérium" többek között a Lactobacillus bulgaricus, vagy a Streptococcus termophilus, melyek jellemzően megtalálhatók minden joghurtban, vagy például egyes Bifidobaktériumok, amelyek különösen sok pozitív élettani hatással rendelkeznek.

Az élő egészség

Legújabb kutatások szerint az élő baktériumkultúrás táplálékok fogyasztásának egészségügyi szerepe három csoportba osztható: gátló szerep (megakadályozza egyes betegségek kialakulásának kockázatát), tisztító szerep (megtisztít a toxikus anyagoktól), ill. karbantartó szerep (egyensúlyban tartja a bélflórát). Ezenkívül a rendszeres joghurtfogyasztás karbantartja, „egyensúlyba hozza” az emésztést, erősíti az immunrendszerünket és koleszterinszint-csökkentő diéta részeként, segíti annak sikerességét is.
A British Journal of Cancer-ben (1996, 74. kötet, 145-151 oldal) ismertetett tanulmány szerint az élő baktériumkultúrát tartalmazó joghurt fogyasztása fordítottan arányos a vastagbéldaganatok kialakulásának kockázatával is, ugyanis a joghurtban levő tejsavbaktériumok csökkenthetik a vastagbélben azoknak az enzimeknek a mennyiségét, melyek a vastagbél rák kialakulásához vezetnek.
A joghurtot a tejcukorérzékenyek is fogyaszthatják

Földünk felnőtt lakosságának körülbelül 75%-a nehezen emészti meg a tejcukrot, nem fogyaszthat tejet, ám ez alól például az élő kultúrás joghurt kivétel. Az élő kultúra enzimei lehetővé teszik a laktózintoleráns, azaz a tejcukorérzékeny egyéneknek is a joghurt fogyasztását, azáltal, hogy mintegy „előemésztik” a laktózt a szervezet számára. Így a rendszeres joghurtfogyasztás csökkenti a laktóz intolerancia mértékét.
Káros hatások

Látjuk tehát, hogy mennyire fontos bélflóránk egészségével törődni, de vajon mi az, ami megbonthatja annak egyensúlyát?

Elsőként kell megemlítenünk az antibiotikumokat, melyekből sajnos manapság néha túl sokat is fogyasztunk. Mivel egy-egy antibiotikum-kúra sok millió baktériumot ölhet ki emésztőrendszerünkből, ajánlatos csak olyan rövid ideig szedni antibiotikumot, ameddig azt orvosunk feltétlenül szükségesnek mondja, és mindig gondoskodjuk arról, hogy a kúra után visszaállítsuk az egyensúlyt: fogyasszunk élő joghurtkultúrát tartalmazó joghurtot.

Ám nem csak gyógyszerek károsíthatják bélflóránkat, hanem pl. a klór és más baktériumölő vegyszerek, amit az ivóvízhez adnak, vagy a túlzott cukor-, zsír-, vöröshús-fogyasztás, valamint nem utolsó sorban az alkoholtartalmú italok, melyek megakadályozzák a baktériumok megtelepedését szervezetünkben.
Legyünk jó barátok a „barátságos baktériumokkal"!

 

A savanyú tejkészítmények az ember számára nélkülözhetetlen baktériumokat tartalmaznak
A Bifidus különleges baktérium: ez az egyetlen, amelyik kizárólag az emberre jellemző, szó szerint „az anyatejjel szívjuk magunkba".”
A savanyú tejtermékek gyártásának első lépése, hogy a pasztörizált tejet sovány tejporral gazdagítják, így megnövelik a tej protein-, tejcukor-, vitamin- és ásványi anyag tartalmát. Így lesz lágyabb az állaga. Ezek után homogenizálják a tejet, ami többek között javítja a szervezetünkben a zsírok emészthetőségét. Majd 90-95°C-on pasztörizálják, azaz kiirtják a tejből a mérgező csírákat és néhány percig egyenletes hőmérsékleten tartják. Ezután hűtik le körülbelül 45°C-ra.

Következő lépés a beoltás, amely a joghurtgyártás legfontosabb állomása. A beoltáshoz használt tejsavbaktériumok két törzshöz tartoznak: a Lactobacillus bulgaricus és a Streptococcus thermophilus törzséhez. Ezeken a törzseken belül számos baktériumfaj létezik, amelyek közül a gyártók a technológiájuknak és az elérni kívánt ízhatásnak megfelelőt választják ki. Így lehetséges az, hogy a gyártók manapság igen különböző ízű és állagú joghurtokat képesek előállítani, amit cukor, aromák, gyümölcsdarabok hozzáadásával még tovább tudnak variálni

A tej és a tejtermékek értékes ásványianyag-források: a bennük lévő kalcium például az élelmiszerek között legnagyobb mértékben, kb. 90 %-ban felszívódik, és azáltal, hogy sokkal magasabb kálium-, mint nátriumtartalma, vérnyomásunkat is kedvező irányba befolyásolja. A tejsavas erjesztés alatt a tejtermékek egyes vitaminokban is gazdagodnak: a tejsavbaktériumok mindenekelőtt vízben oldható B vitaminokat, nikotinsavat, folsavat és biotint termelnek. Ezeknek a vitaminoknak a mennyisége erjesztés alatt akár 30-50%-kal is megnövekedhet.

A tejtermékekben, így a joghurtban és a kefirben megtalálható tejcukor különleges élettani szereppel bír. Egyik alkotórésze, a galaktóz elősegíti az érfal regenerálódását, gátolja az érelmeszesedést, és ezen keresztül csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. A tejcukor segíti a kalcium felszívódását is. A legújabb kutatások szerint pedig a belőle képződött oldhatatlan diétás rostok elősegítik a normál bélmozgást, illetve az emésztőrendszerünkben élő „barátságos baktériumoknak” tápanyagul szolgálnak.

A káros baktériumok azonban nem tudják felhasználni, és ezáltal csökkenti a bélrák kialakulásának kockázatát is. Ehhez az is hozzájárul, hogy a gyorsabb bélrendszeri áthaladás miatt csökken az az idő, amíg a bélfal érintkezésbe kerül a káros anyagokkal, így azok kevésbé tudnak felszívódni. A joghurtban található anyagok védő hatása a gyomorrák ellen is segítséget nyújthat, természetesen csak rendszeres fogyasztás mellett.

Segítség a fogyókúrázóknak is, hiszen a joghurtban található tápanyagok (zsír, fehérje, tejcukor, ásványi anyagok, vitaminok, bioaktív anyagok) könnyen felszívódó, jól emészthető állapotban vannak jelen, ráadásul a termék alacsony energiatartalma miatt a fogyókúrázóknak sem kell lemondaniuk róla.
Sőt, mivel tartalmaz minden olyan tápanyagot, amire az emberi szervezetnek szüksége van, kitűnő energiaforrás a mindennapi élethez.

Nem mindegy, mi van még a joghurtban. Ahhoz, hogy egyáltalán joghurt legyen a tejből, kellenek hozzá tejsavbaktériumok, melyek nem részei ugyan természetes bélflóránknak, de rendelkeznek pozitív élettani hatásokkal, és szükségesek ahhoz, hogy a tejből joghurt vagy kefir lehessen.

Nagyon fontos, hogy ha joghurtot veszünk, ellenőrizzük, megtalálhatók-e benne ezek a baktériumok. Azt a terméket válasszuk, amelynek csomagolásán is jelzik, hogy élő kultúrát tartalmaz. A hőkezeléssel, vagyis ultrapasztőrözéssel tartósított joghurt, kefir tovább eláll ugyan, és általában hűteni sem kell, de a hőkezeléssel rengeteget veszít értékéből.

A joghurtba, egyre gyakrabban, bekerül egy másik baktérium is: ez általában a Bifidusbaktérium egy fajtája. A Bifidus különleges baktérium: ez az egyetlen, amelyik kizárólag az emberre jellemző, szó szerint „az anyatejjel szívjuk magunkba”. Az újszülött bélflórája még steril, kialakulása az anyatejjel való tápláláskor kezdődik meg. A bélflóra baktériumainak megjelenése - amely nagyban függ az étrendtől, a környezeti hatásoktól és az egyéni adottságoktól – fontos szerepet játszik abban, hogy a méhen kívüli világhoz alkalmazkodni tudjunk.

Tudományos kutatások bebizonyították, hogy az emésztőrendszerben megtelepedő első baktériumok fontos szerepet játszanak az újszülöttek immunrendszerének kialakulásában, és képesek meggátolni a szervezet „ökoszisztémájában” óhatatlanul felbukkanó kórokozók terjedését.

Hasonlóképpen, felnőttkorban a bélflóra képezi annak a védőpajzsnak az alapját, melynek segítségével a szervezet képes felvenni a harcot a minket megtámadó külső kórokozókkal szemben.

A bélflóra egysége és teljessége szükséges emésztőrendszerünk működéséhez is: mi pedig annyira vagyunk egészségesek, mint amennyire az emésztőrendszerünk, amely táplál minket. Az emésztőrendszer tápanyagokkal látja el szervezetünket, segít megszabadulni a méreg- és a salakanyagoktól. A nem megfelelő étkezés, a stressz, az antibiotikumok, vagy akár maga az öregedés is könnyen felborítja emésztőrendszerünk érzékeny egyensúlyát: zavarok állhatnak be a tápanyagellátásban, ill. a méreg- és salakanyag-kiválasztásban is.

Ha bélflóránk veszélybe kerül, kialakulhatnak olyan betegségek, mint a székrekedés, a gyulladásos bélbetegségek, vagy akár a rák is. Mindannyian tapasztalhattuk azt is, hogy egy-egy antibiotikum-kúra után, mivel az válogatás nélkül kiöl szervezetünkből minden baktériumot, még a „barátságos baktériumokat” is, hasmenésünk lesz. Székrekedésről pedig akkor beszélünk, ha hetente háromnál kevesebbszer van székletürítés, ám létezik ennek enyhébb formája is: már az sem tesz jót szervezetünknek, ha erre nem kerül mindennap sor. És melyikünk ne került volna már hasonló szorult helyzetbe!

De mi mit tudunk ez ellen tenni?

Igyunk meg naponta legalább másfél liter folyadékot, lehetőleg ásványvizet, mozogjunk rendszeresen, kiegyensúlyozottan és egészségesen étkezzünk és fogyasszunk „barátságos baktériumokat” is tartalmazó joghurtot!

imc-banner.jpg