Előző cikkemben már kiemeltem, hogy a máj, epehólyag, nyombél és hasnyálmirigy szoros kölcsönhatásban állnak egymással. A májról a legtöbb embernek méregtelenítő funkciója jut eszébe, azt azonban kevesen tudják, hogy milyen szerepe van a természetes immunitás fenntartásában. Ez alkalommal a máj által termelt epe, a természetes immunitás és a stressz összefüggéseivel foglalkozunk.
Az epesavak rendkívül fontos funkciója a szervezet különleges – a bélben érvényesülő – védelme. Egy amerikai kutatócsoport in vitro vizsgálatai bizonyítják, hogy az endotoxinok (saját belső mérgek) bélcsatornában történő méregtelenítése az élettani folyamatok során az epe, illetve az epesavak jelenlétéhez kötött. Más vizsgálatok rámutattak, hogy e hatásukat nem csak bakteriális endotoxinok ellen fejtik ki. Ismert ugyanis Max Theiler megfigyelése, miszerint a sárgaláz vírusa és más „athropod borne” vírusok majomepe adagolása hatására inaktiválódnak.
Valószínűsíthető, hogy az időleges és részleges epesavhiány fontos tényező például a herpesz fertőzések kialakulásában, illetve nagyobb táplálkozási túlterhelések (például lakodalmak, keresztelők zsíros ételei) után. A túl sok étel ugyanis megterheli az epét, ilyenkor kevés az a mennyiség, ami az epehólyagban van, ezért nem jut elegendő a vírusok és baktériumok semlegesítésére. Az epehiány miatt kialakuló gyengébb vagy erősebb endotoxémiának szerepe lehet a következő kórformák kialakulásában: szeptikus sokk, az epevezető elzáródása miatti sárgaságos betegek veseelégtelensége, bélischaemia, egyes endokrin kórképek, pikkelysömör, érelmeszesedés stb. Láthatjuk, hogy az epesavaknak igen szerteágazó szerepe van az emberi szervezet egészséges működésének támogatásában, az egyes betegségek elleni védekezésében.
A stressz egy olyan jellegzetes tünetcsoportban megnyilvánuló válasza a szervezetnek, amit bármilyen károsító tényező (testi vagy lelki) kiválthat. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy a stressz jelentős hatást gyakorol az egész emésztőrendszerre, így az epetermelésre és epeürülésre is. Az epetermelés és -ürülés zavara pedig, gyengíti vagy felfüggeszti a szervezet egyik igen fontos védekező rendszerének működését. Ezen negatív hatások azonban ellensúlyozhatóak epesavakkal, illetve a máj epetermelését fokozó étrenddel és gyógynövényekkel.
A stressz hatására létrejött rendszertelen epeürülés még számos további káros következményekkel jár:
- Az epesav normális körülmények között elpusztítja a csökkent gyomorsavtermelés esetén, a garat mikroflórájából a vékonybélbe kerülő káros baktériumokat, amelyek – rothasztó, gázképző hatásuk révén – puffadást, szélgörcsöket, esetleg hasmenést okozhatnak. A vékonybél egyébként normális körülmények között steril, ott a baktériumoknak semmi keresnivalójuk nincs!
- A vékonybél utolsó szakaszába lejutó epesavak a normális székelési inger kiváltásának legfőbb tényezői. Ebből fakadóan, ha kevés epesav kerül a belekbe, azaz nem ürül naponta rendszeresen a tömény epe az epehólyagból, akkor székrekedés léphet fel. Ilyen esetben először a naponkénti székletürítés marad el, a pangó ürülékből egyre több víz és toxikus anyag szívódik fel, ami mérgezi a szervezetet (autointoxikáció), a normálisan formált széklet keménnyé, bogyóssá válik. Mivel a töményebb epében lévő epefesték a székletet sötétbarnára színezi, a széklet sötétebb vagy világosabb színéből következtethetünk a kiürült epefesték mennyiségére.
- Az epesavak a vastagbélben jelenlévő külső fehérjeburokkal (peplonnal) rendelkező vírusokat is képesek elpusztítani. Megsemmisítik és semlegesítik az ott élő baktériumflóra endotoxinjait.
Az epesavak tehát, mérhetetlenül fontosak a szervezet fizikai és élettani állapotát érő káros hatások kivédésében. A fent felsorolt káros folyamatok ellen pedig, mind májunk karbantartásával, mind epehajtó ételek rendszeres fogyasztásával tehetünk.
Dr. Tihanyi István
Irodalmi jegyzék:
1. Bertók: A bakteriális endotoxinok és a természetes ellenállóképesség. Doktori értekezés. 1983.
2. Bertók: Biológiai membránok szerepe az endotoxin sokk patogenézisében. MTA Biol.Oszt.Közi.:21, 1978.
3. Bertók, Kocsár: Studies on some biological properties of surfactant-treated endotoxin in rats. Ann. Immunol. Hung. 16, 77. 1972.
4. Szaniszló, Bertók: Endotoxaemia kimutatása a kutyák túlheveny parvoviruses vékonybélgyulladásában. Magyar Állatorvosok lapja 45, 109. 1990.
5. Bertók, Kocsár: Die rolle des endotoxins beim intestinal Syndrom der Strahlenkrankheit. Wiss.Z.K. Marx Univ. Leipzig. 23, 65. 1974.
6. Bertók L. Epesavak és endotoxinok: a szervezet fiziko-kémiai védelme
Orvosi Hetilap 140(5) 3-8, 1999
7. Gyurcsovics K., Bertók L. Epesavak és endotoxinok szerepe a pikkelysömör kórfejlődésében és kezelésében
8. Természetes ellenállóképesség: az epesavak és endotoxinok szerepe. prof. dr. Bertók Lóránd Budapest, 2002.