Epe? Máj? Minden mindennel összefügg! (Paramedica)

A máj, epehólyag, nyombél és hasnyálmirigy szoros kölcsönhatásban állnak egymással. Tökéletesen kiegyensúlyozott együttműködésüknek köszönhető a jó emésztés. Gyakran nehéz eldönteni, hogy a rossz közérzet, fáradtság, puffadás, emésztési panaszok hátterében éppen melyik szerv „meghibásodása” állhat. Nem árt tehát, ha röviden áttekintjük az összefüggéseket, hiszen gyakran a legkisebb – az epe – okozza a legnagyobb bajt.

Már az étel látványára, illatára, de még inkább az ízére aktivizálódik a nyáltermelés, felkészül a gyomor és az epehólyag is az emésztésre, felgyorsul az epetermelés. Amennyiben az epetermelés, az epeürülés, és az epekörforgás nem megfelelő, úgy a zsírbontás és az emésztés sem lesz kiegyensúlyozott. Mivel az epetermelést, az epekörforgást és az epeürülést, sok tényező befolyásolhatja (idegesség, stressz, gyulladások, gyógyszerek, étkezési normák megszegése, stb.), a fent felsorolt tünetek bármelyike könnyen kialakulhat. Másrészt, az epehólyag műtéti eltávolítása után szervezetünk már nem tudja tartalékolni, tárolni az epét, így az folyamatosan csorog a nyombélbe. Ennek következtében, nagyobb epeigény esetén (pl. magasabb zsírtartalmú étel), nem jut elegendő epe a kiegyensúlyozott emésztéshez. A zsírok nem emulgeálódnak, és a vastagbélbe jutva a bélflóra kezdi el bontásukat, fokozott gázképződést, has puffadást, esetleg hasmenést is okozva. Mint látják, az emésztőrendszeren belül, minden mindennel összefügg. Szerencsére, ezek a problémák, megfelelő készítményekkel kedvezően befolyásolhatók.

De az epének (epesavaknak), ezen kívül még rengeteg más élettanilag fontos szerepe van. Ezeket, a teljesség igény nélkül, megpróbálom röviden összefoglalni.

Az epesavaknak nem csak az emésztésbe, vagyis a zsírok emulgálásában, hanem a szervezet immunrendszerének fenntartásában is fontos szerepük van. Ezt a szerepet fiziko-kémiai védekezőképességnek hívják, mivel az epesavak a gombák és baktériumok pusztulásakor felszabaduló és erősen mérgező endotoxinokat semlegesítik.

Az epesavak nélkül nem történhet meg a zsírban oldódó vitaminok (A-, E-, D- és K-vitaminok) felszívódása.

Elvégezve élettani feladatukat az epesavak is átalakulnak, majd felszívódnak.

A bélcsatornában élő baktériumok hatására történik az epesavak átalakulása. Az elsődleges, konjugált epesavakból másodlagos epesavak képződnek. Egy felnőtt, egészséges ember teljes epesav-állománya 20%-ban másodlagos epesavból áll. Az újszülött szervezetében, még lényegében nincs bélflóra, ezért nincsenek másodlagos epesavak. Az epesavak felszívódása a bélnyákhártyán keresztül történik, és a portális rendszeren keresztül, a vérrel a májba, majd a májsejtekbe kerülnek. Csak egy kis részük diffundál vissza a vérkeringésbe. A májsejtekben zajló biotranszformáció hatására az epesavakból újra konjugált, elsődleges epesavak képződnek, majd újraindul a fenti folyamat.

Egy átlagemberi szervezet teljes epesav mennyisége 2-3 gr, mely naponta 5-10-szer kerül be az májon belüli körforgásba, tehát a nyombélbe naponta 15-30 gr epesav jut be. Közben a szervezet napi epesav vesztesége csupán 500 mg, mely főként a bélsárra távozik. Végeredményben, csak ezt az elvesztett epesav mennyiséget kell a májnak újratermelnie.

A koleszterin kiválasztódása az epével 2 formában történik: közvetlenül koleszterin formában és epesavakká alakulva. Ennek a mechanizmusnak zavara jelentősen hozzájárulhat a zsírvérűség, az érelmeszesedés, és mint láttuk az epekőképződés kialakulásához. Az epesavak szintézisét és a bélcsatornából felszívódott epesavak újraépítését a máj végzi. Itt a koleszterin jelentős része epesavakká alakul át. Ebben a folyamatban fontos rizikótényező még a C-vitaminhiány, mivel a C-vitamin azt a májenzimet stimulálja, amely a koleszterint epesavakká alakítja, egyben gátolja a koleszterinszintézist.

Az optimális mennyiségű epesavak képződésének a szerepe központi jelentőségű, mert a kevés epesav kiválasztás számos betegség forrása lehet. Elsődleges szerepük abban jelentkezik, hogy segítik a szervezetet megszabadítani a fölösleges és így károssá váló koleszterintől. Ha a máj kevesebb epesavat termel és ürít annak a pangó rosszul és rendszertelenül ürülő epe az oka. Ez a folyamat az által következik be, hogy kevés epehajtó ételt fogyasztunk. Ilyenkor több fölösleges koleszterin marad a szervezetben, a zsírok emésztése tökéletlenebb lesz és az így felszívódó zsírok megemelik a vér koleszterin és triglicerid tartalmát, lerakodnak a vérkeringési rendszerben az erek falára, szűkítik azok belső lumenét és ezáltal katasztrófához vezető keringési és infarktust okozó szituációkat hozhatnak létre. Az epén keresztül kiürített epesavak és koleszterin a bélbe jutnak, majd nagyobb részük onnan visszaszívódik. Így a máj által termelt koleszterin is megköthető a belekben.

Bizonyított, hogy a bélbaktériumoknak is fontos szerepük van a koleszterin széklethez való kötésében.  Épp ezért fontos a rostdús táplálkozás, és a probiotikumok pótlása, a bélflóra karbantartásának érdekében. Tehát nem a bevitt, hanem a szervezet által termelt koleszterin megkötése a fontosabb tényező. A táplálékkel bevitt zsírok és koleszterin csak maximum 10%-ban járulnak hozzá a laborértékek romlásához. 

Mint említettem, a bélbe kerülő epesavak egy része visszaszívódik, lehetővé téve ezzel a zsírban oldódó vitaminok felszívódását. Majd a vérben is keringő epesavak segítségével a vitaminokat eljuttatják a felhasználási helyükhöz, a sejtekhez. Ebből következik, hogy ha nincs elég epesavmolekula a bélben, vagyis nem fogyasztunk kellő mennyiségű epeürítő hatású táplálékot (például zsírt, olajat), akkor a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) felszívódása és felhasználása is zavart szenved. Így a látszólagosan megfelelő vitaminellátás ellenére vitaminhiány alakulhat ki. 

Az epeműködés a természetes immunitás és a stressz kapcsolatáról, valamint az epekövesedésről következő lapszámunkban írunk.

Dr. Tihanyi István

Paramedica egészségmagazin 2013.12.

imc-banner.jpg